„Megemlékezzél
a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és
végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja. (Mózes
20:8-10)

A bibliai parancsot betartani kívánó emberekben mindig ugyanaz a
kérdés merül fel: „Melyik az első nap?” Hiszen hétig mindenki el tud számolni,
de honnan kezdjük a számolást? Honnan
tudjuk, hogy valójában melyik a hetedik
nap? A teremtő, aki megalkotta a hetet, megalkotta a hónapot is, amiben elfér a
hét. A teremtés naptára újhold napján kezdődik, amit aztán négy teljes hét
követ. Minden hét hat munkanapból áll és a szombatból, a pihenés
napjából. 

Kezdetben a
Teremtő az idő mérésére a nap és hold járását alkotta. 

Akkor megint szólt Isten: „Legyenek világító testek az
égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek
határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az
égbolton, s világítsák meg a földet.” Úgy is lett. Isten
megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a
nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a
csillagokat is. Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a
földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, válasszák el
a világosságot meg a sötétséget.”  (Teremtés 1:14, 16-18)

Az időt csak
a mozgás alapján lehet mérni. A nap keringése egy napot jelent. 365 és egy
negyed nap alatt a Nap és a Föld visszajut ugyanabba a pozícióba. Ezt nevezzük
egy naptári évnek. A hold 29 és fél napos ciklusa pedig a hónapot adja.
Tizenkét és egyharmad holdkeringés pedig megegyezik egy szoláris évvel.  

A hold és a
nap keringése szerint háromféle naptárat különböztethetünk meg:

1. Szoláris
   naptár: a Föld
   és a Nap mozgását méri.

   A szoláris naptárak egyedül a Nap mozgása alapján mérik az évet. A
   választott hosszúságú hónapoknak semmi közük a természethez. A Gergely-naptárban a
   hetek folyamatosan követik egymást. Még a négy évente előforduló szökőnap
   sem zavarja meg a hetek ezen ciklusát.

2. Lunáris
   naptár: a Hold
   mozgását méri.

   A Hold naptárak kizárólag a Hold mozgását tartják szem előtt.  A
   hónapok, amik az együttállás utáni első hajnalon
   kezdődnek, állandóan követik egymást, függetlenül a szoláris
   évtől. Mivel 12 holdév 11 nappal kevesebb, mint egy szoláris év, a hold
   hónapjai átfolynak az évszakokon.

3. Hold-nap:a
   holdhónapok a szoláris hónapokhoz vannak kötve.
   A Nap és a Hold együttesen alkotják a luni-szoláris naptárat. Mivel a szoláris
   év hosszabb, ezért 19 évente 13 hónapból áll a
   Holdév. A heti ciklus mindig újholddal kezdődik.

A Teremtés
idején bevezetett naptár a luni-szoláris naptár. Az idő múlását ezzel lehet a
legpontosabban mérni.

A
Szentírásban a Hold minden keringése egy ünnepnappal kezdődik, Újhold Napjával.
S mivel ez egy ünnepnap, ezért ez nem lehet a hónap elején található 6 munkanap
egyike. Az Újhold-nap mindig a csillagászati újhold utáni hajnalon kezdődik,
vagyis az együttállás utáni hajnalon. Ezt hat munkanap követi, majd a hetedik
nap a szombat, ami a hónap 8. napjára esik.  Ezután további három hét jön, melyek 29-én
érnek véget. A 29.-éig tartó napokat megfigyelve és némi számításokat végezve
megállapítható, hogy a hónap 29 vagy 30 napból áll-e. Egy hónapnak maximum 30
napja lehet.

Az igazi luni-szoláris
naptárat nagyon egyszerű használni. A hét napjai mindig azonos napra esnek az adott hónapon belül. A
Szentírásban valahányszor szó esik a hetedik napról, a szombatról, az mindig
8., 15., 22., vagy 29.-e lesz a hónapban.

A Szentírás
szerint Isten azért teremtette a Holdat, hogy segítsen kiszámolni, hogy mikor
van szombat, vagyis az imádkozás ideje. 

„Te
alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri
pályáját. (Zsoltárok könyve, 104:19)¹

A Teremtés
hete a szombattal, vagyis a szabadnappal végződött. Mózes második
könyvének 31. fejezete azt mondja, hogy Izráel népe tartsa meg a szombati
nyugalom napját, és ünnepeljék meg nemzedékről nemzedékre. 

Tartsátok
meg szombati nyugalmam napját, mert ez jel közöttem és közöttetek nemzedékről
nemzedékre, hogy igazán megértsétek, hogy én, az Örökkévaló, vagyok az, aki
különválasztottalak titeket a magam számára. (Lásd Exodus 31:13.)

A hetedik
napot, a Szombatot a Teremtő azért teremtette, hogy ez jelezze a népe hozzá
fűződő hűségét. De az ellensége, Lucifer megváltoztatta a naptárat és ellopta a
Teremtőnek járó imádságot. A tradíción keresztül Lucifer a szoláris naptárat
terjesztette el a világban s ezzel együtt a hetek folyamatos egymás után való
következését. Amikor az ember imád valakit, az
imádatán keresztül látszik, hogy ki az, akit magasztal. Mindenki, aki a naptári
napot használja a pihenő nap és imádat napjának kiszámításához, tudattalanul
ugyan, de ezt a nagy csalót, Lucifert imádja. 

Azok
viszont, akik a Teremtőt imádják, azon a napon fogják őt imádni, amelyet a
Teremtő kijelölt a számukra. Ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő napot,
kénytelenek vagyunk a Teremtés idején is használt luni-szoláris naptárat
használni. 

A Szentírás
elárulja, hogy az imádat napjának meghatározásához örökkön örökké azt a
naptárat kell használni, amely az újholdon alapszik:

„És
lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem
imádni, szól az Úr.”  (Ézsaiás 66:23)

Te kit imádsz?  Kihez fohászkodsz? 
Az általad használt naptár megmutatja, hogy kihez vagy hű, melyik Istent imádod.

¹ Mivel a zsidó ünnepségek rendszeres időközönként ismétlődtek, ezért ez
a szó szorosan kapcsolódik hozzájuk. A Moed szó tág értelemben mindenféle
vallásos összejövetelt jelent. Szoros kapcsolat volt kimutatható Jehova és
Izrael között, akinek időnként felfedte az akaratát. Jehova tanúinál ez az
imádatra használt szó (lásd a 4150. pontot, Magyarázatok az Ótestamentumhoz,
héber-görög tanulmányok a bibliához).